A következő címkéjű bejegyzések mutatása: vetélkedő. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: vetélkedő. Összes bejegyzés megjelenítése

2008. november 2., vasárnap

BTK-TTK őszi napok!!!! Ez is megvolt.
Műveltségi vetélkedővel, ahol szegény tesis csapat azon gondolkodott, vajon mi a szar az a megyei jogú város, és vajh hány is van belőle ebben a szegény országban. Himnuszostul, a'la, írd le az első négy versszakot pontosan ,de úgy, hogy üvölt a füledbe a metél zene. De sikeresen vettük az akadályt, azonban a következő feladaton rendesen fennakadtunk. Lehet, hogy általánosban mindenki verhetetlen volt kidobóban, de ahogy elnézem egy kicsit megkopott a tudásunk. Merthogy istenesen és szerintem rekord idő alatt kaptunk ki, de sebaj, gondoltuk másnap élő honfoglalóban vissza lehet vágni... aha.. persze ha van ellenfél, mert ugye az nagyon már nem volt... nem baj, gondoskodásból megkaptuk az addigi két leggyengébb csapatot, és hivatalos honfoglalóban nyertünk is volna, ez azonban egy másik szabály volt, de én úgy veszem, hogy nyertünk:D
Persze a szerda mindennek a teteje volt:D Kezdünk a lan-partyval, imádkozom, csak nekem ne kelljen gép elé ülnöm, mert én aknakeresőzni és zumázni nagyon tudok, de minden másban gyökér vagyok. Még a GTA-t is csak kóddal toltam. Nem érdekes, csak egy ember kell, hogy játszon, játszott, nyert. Megvan az egy pont.
Paintball.... céltáblára, sajnos, és még mindig nélkülem, na persze ezt szívesen kipróbáltam volna, de éppen zh-t írtam. Rekordidő alatt jelzem, csupán a két oldalas zh-ból úgy másfélhez lövésem nem volt, úgyhogy asszem megbuktam.
De azért nem maradtam móka nélkül, lézerrel lövöldöztünk egymásra, egy érzékelővel a fejünkön. Irtó jó volt. Első meccs nyerve:D jók voltunk.
A másodikon is jók lettünk volna, ha nincs ez az apró malőr, hogy besötétedik, és az orrunkig nem látunk, szó szerint, merthogy a Milán kétszer lőtte fejbe a Babost (gyengébbek kedvéért ők csapattársaim voltak - hoztuk a formánkat) , szóval egyszer csak azt veszem észre, hogy valaki fut ezerrel a zászlóért, lelövöm, majd arra eszmélek, hogy a rohadt nagy tisztás közepén állok, mint díszfasz a háborúban és lefagytam. Bevetem magam a doboz mögé, és kérdezem, hogy fiuk, hányan vagyunk még, erre jön a válasz: Dzsu már csak te vagy:D oh, hogy bassza meg... erre a másik csapat felbátorodott, és inkább kapituláltam volna, de ezek kivégeztek, rekordidő alatt.
De azért jók voltunk.
Majd zárásképpen előadtuk a Holle anyó című mesét, töris formációban átírva, és balettozva... Hát mit mondjak... gyönyörű volt. Ennyire ronda nőket, mint amiknek a fiuk be voltak öltözve, én még nem láttam. Aztán az este lezárásaként ittunk egy picit... csak amennyit szoktunk.